TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja

Fogy a magyar? Halat neki!

 Tudja valaki, mi a különbség Portugália és Magyarország között? Nem, nem Christiano Ronaldo, és nem is Vasco de Gama, hisz nekünk is ott volt Puskás és Kőrösi-Csoma (muhaha). A válasz: 53 kg / fő / év. Pontosan ennyivel több halat eszik meg egy átlag portugál egy év alatt a balsors gyötörte magyar polgártársával szemben. És hogy mindez abszolút számokban mit jelent? Nem azt, hogy egy lisszaboni kikötői munkás 153 kilónyi éves haladagjára egy derék magyar honfitársunk szerény 100 kilóval tudna válaszolni. Ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor egy portugál 365 nap alatt majd 16x annyi halat tüntet el a gyomrában, évente 57 kilót, míg mi itt a Kárpát-medencében 3,6 kilóval majdnem utolsók vagyunk halfogyasztásban az EU-tagállamok között. Márpedig napi egy deka hallal nem lehet forradalmat csinálni, sem száz évig élni. Állandóan rinyálunk, hogy „fogy a magyar”, csak arról nem beszél senki, hogy közben meg a hal nem fogy. Merthogy biztos nem véletlen, hogy egy olyan relatíve szegény országban, mint Portugália mégis 5 évvel magasabb a várható élettartam, mint a sokat megélt Kárpát-medencében. S ez az 5 év plusz bizton nemcsak a napsütéses órák számával okolható, de jelentős szerepe van benne a 78 (ill. 73) évünk alatt magunkhoz vett ételek minőségének. Márpedig kevesebb minőségi étel létezik az emberi szervezet számára mint a hal, ami többek között teli van jóféle-barátságos (többszörösen telítetlen) zsírokkal, mint pl. az omega 3, amiről csak a legjobbakat. Nekünk mégis büdös a hal, sokan együtt emlegetik a tofuval, ami legalább annyira egészséges fehérjeforrás, mint a hal, de annak tényleg szar íze van. Nem úgy, mint egy jó kis pisztrángnak karalábépürével, amit még sherrys-vajjal is nyakon önthetünk.

Hozzávalók:

  • 2 db bontott pisztráng (a miénk szilvásváradi, milyen is lenne)
  • 1 ek olívaolaj
  • 2 ek vaj
  • 3 ek sherry, vagy jóféle Tokaji
  • ½ citrom leve
  • Fűszerek: 2 gerezd fokhagyma, só, bors, kakukkfű (vagy petrezselyem)

A karalábékrémhez:

  • 1 db nagyobb karalábé
  • 2 szem krumpli
  • 5-6 deka vaj
  • kb. 1 dl tej vagy tejszín, + tej a főzéshez

Az alaposan átöblített pisztrángokat egy jó éles késsel kb. 2 centinként beirdaljuk (nem szétszabdaljuk), majd mindkét oldalukat enyhén sózzuk-borsozzuk. Fogunk egy sütőedényt, kibéleljük sütőpapírral, löttyintünk rá egy kis olívaolajat, majd belefektetjük a pisztrángokat. Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáöntjük a sherryt (én Sandeman sherryt használtam, köszi Sógornő!), beledobjuk a megpucolt fokhagymát egészben a kakukkfüvet, és alaposan beforraljuk, amíg a sherry nagy része elpárolog. Ekkor az egész lével nyakon öntjük a pisztrángokat úgy, hogy még a hasüregükbe is rendesen becsurgatunk. 180 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt bőven megpárolódnak a halacskáink és még színt is kapnak.
Ezalatt nekieshetünk a garnírungnak: a karalábét és krumplit megpucoljuk, kockára vágjuk, és egy lábosba tesszük, amit felöntünk annyi tejjel, hogy pont ellepje, majd még egy decinyi vizet is hozzáöntünk. A tejben ugyanis nagyon finom krémesre főnek a zöldségek, amik a tej ízét is átveszik valamelyest. Vigyázat: a fedőt nem tesszük rá, különben a tej úgy kifut, hogy sosem jön vissza. A zöldségeknek kb. fél óra elég, hogy teljesen megpuhuljanak. Ekkor leszűrjük a tejet, hozzáadjuk a vajat, meg egy kevés friss tejet/főzőtejszínt, sózzuk, és egy krumplinyomóval, vagy épp botmixerrel jó pépesre pürésítjük. Tálalás előtt pedig megszórhatjuk egy kevés új- vagy metélőhagymával, elvégre itt a tavasz…

(Térded csapkodtad a nevetéstől, netán hanyatt vágódtál a székkel, annyira tetszett a bejegyzés? Akkor tessék rálájkolni a facebook-on is, mert nincsen ám ingyen vacsora!)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!