TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja

Juhéj süti 3 az 1-ben: mogyoróvajas whoopie pie

Arról már a brownie keksznél is írtam, hogy mennyire túlzónak érzem a muffinok majmolását, csak amíg a hipermarketek polcain csomókban csüngenek a színes szilikonos muffin sütőformák, addig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy van élet a mafinon túl is. Például itt a whoopie pie, (amiről persze én is tegnap olvastam először), ami az egyik legmenőbb és legtökösebb csokis süti, amit valaha kóstoltam. Kérem szépen, ezzel tessék villogni a családi teadélutánokon és unott hivatali névnapozásokon, garantált a vállveregetés. A whoopie pie, egy klasszikus amerikai sütemény, ha úgy vesszük egy igazi sütikorcs: se nem keksz (cookie), se nem pite, hanem egy krémmel töltött csokis süti, am leginkább egy Oreo kekszre hajaz, de pite név alatt fut. Neve egyébként onnan ered, hogy amikor állítólag az első ilyen süti elkészült, a kóstolója örömében így kiáltott fel: „Whoopie!”, azaz juhéjj (lásd még yippee). Én egyszerűen csak kukipitesütinek hívom, de nevezhetjük akár amcsi macaronnak is, hiszen ezt is számtalan krémmel tölthetjük, csak ez olyan amerikai módra pufibb a törékeny európai macaronnál. És ha már ez a süti ennyire amerikai, a hagyományos hófehér vajkrém helyett én édes-sós mogyoróvajas krémmel töltöttem meg őket, mert azt ugye mindenki tudja, hogy a mogyoróvaj és a csoki ha találkoznak, akkor száj nem marad szárazon.

whoopie pie_süti.jpgA recept egy még meg nem jelent sütis nagykönyvből van, amit a főszerkesztő asztaláról nyúltam le. És azt hiszem még bőven fogok belőle sütni, mert ennél a receptnél szóról-szóra követtem a leírtakat, és tessék, nagyon bejött!

Hozzávalók kb. 20 db whoopie sütihez:

  • 17,5 deka vaj
  • 15 deka barnacukor
  • 1 nagy tojás
  • 1 tk vaníliakivonat, ill. 1 tk őrölt gyömbér (fakultatív)
  • 22 deka liszt
  • 6 deka kakaópor
  • 3 tk sütőpor
  • 1,5 dl zsíros tej
  • 2 ek joghurt
  • A mogyoróvajas krémsajtos töltelékhez: 6 deka mogyoróvaj, 6 deka natúr krémsajt, 1 ek vaj, kb. 12 deka porcukor

1. A kimért puha vajat és a barnacukrot egy keverőtálban elektromos habverővel krémesre kikeverjük.
2. Hozzáadjuk a tojást és a vaníliát (gyömbért), és ezeket is elkeverjük a krémben.
3. Egy külön tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat: lisztet, sütőport, sót és kakaóport.
4. A kakaós lisztből és a tejből pár evőkanálnyit átöntünk a vajas masszához, és elkeverjük. Majd további részletekben hozzáadjuk a maradék lisztet és tejet, folyamatos kevergetés mellett, hogy teljesen egyenletes masszát kapjunk.
5. Majd legvégén a két evőkanálnyi joghurtot is elkeverjük benne, hogy a végén igazán puha tésztát kapjunk.
6. A masszából 2 evőkanál segítségével 1 nagyobb kanálnyi tésztahalmot rakunk a sütőpapírral bélelt tepsire egymástól 5 centire, hiszen a kekszek sütéskor megdagadnak. Majd a tésztakupacokat egy forró vízbe mártott kanállal finoman lelapítgatjuk.
7. A csokis kekszeket 180 fokra előremelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt készre sütjük, és hagyjuk őket kihűlni.
8. A mogyorókrémes töltelékhez a hozzávalókat alaposan elkeverjük és egy picit hűtőbe tesszük, hogy ne folyjék annyira.
9. Minden második csokis süti közepére teszünk egy kiskanálnyi mogyoróvajas krémsajtot, ráhelyezünk egy üres csokis sütit, és az ujjunkkal finoman lenyomjuk. Az egész keksztöltésben ez a legjobb: amikor a mogyorókrémet meglátjuk a csokis süti szélén szolidan kicsurranni.
10. Ha szeretnénk, minden keksz tetejét még külön is díszíthetjük csoki- vagy cukormázzal, de az nekem már túl édes lenne. Jó ez így is, de még milyen jó.

Tominak szeretettel: mogyoróvajas brownie kandírozott gyömbérrel

 Nem szeretek sütögetni, és szerintem nem is igazán tudok. Ennek ellenére időről-időre baromira megkívánom, hogy nyakig lisztesen süti illatban táncoljak a konyhában, de még virágos jókedvemben sem szoktam sűrűn kísérletezni a süteményfélékkel. Még ha a szerszámok, kellékek, hozzávalók, idő és tér is a rendelkezésemre áll, akkor sem szívesen (na jó, mondjuk az édes szuflék már régóta vonzanak, de más tényleg nem). Ha pedig mégis édességre adom a fejem, akkor a süti illat legtöbbször brownieban manifesztálódik, mert ahogy korábban is megírtam, számomra nem desszert az, amiben nincs nagyon sok csoki (kivétel: sajttorta). Az alábbi recept teljesen bejáratott és elronthatatlan, ezért ezt drága Tomi barátomnak küldeném szeretettel, és azzal az üzenettel, hogyha legközelebb bráuniért sírna, ezt ne az öccsének tegye. Menj el szépen a boltba, vegyél meg minden hozzávalót, kérd meg a hercegnőt, hogy készítsen ki neked egy megfelelő méretű sütőedényt és már hozzá is láthatsz:

Hozzávalók:

  • 11-12 deka vaj
  • 5 deka kakaópor (kb. 4 evőkanálnyi) + opcionálisan pár kocka 70%-os csokoládé
  • 1 púpos ek mogyoróvaj
  • 2 tojás
  • 6-7 deka liszt
  • 20 deka cukor
  • 6 g sütőpor (pont egy fél tasak), egy fél csipet só
  • Opcionálisan: 5-6 szem aszalt sárgabarack és kandírozott gyömbér. A kandírozott gyömbér egyszerre édes és csíp, de azért nem annyira, hogy ne esne jól ráharapni egy brownieban. (Egyébként a piacokon, az aszalt gyümölcsös standokon kapható.)

Először is fogunk egy edényt, megtöltjük kevés vízzel és felrakjuk alacsony lángon főni, az edénybe belehelyezünk egy nagyobb keverőtálat, úgy hogy a tál alja ne érjen a vízbe. Így a vajat és a csokit is vízgőzben tudjunk felmelegíteni. (Eddig világos, Tomi?). A tálba tesszük a kimért vajat és a csokit és kevergetés mellett felolvasztjuk a cukorral együtt. Ezután (ha elég nagy a keverőtál) beleverjük a két tojást és hozzáadjuk a többi hozzávalót is. Ha jól összeállt a massza, akkor az egészet egy spatulával egy vajjal kikent sütőformába kanalazzuk, végül a spatuláról a jobb mutatóujjunkkal lenyaljuk a csokis maradékot. (Ha a sütőforma szilikonos, akkor a vajjal való kikenés olyannyira szükségtelen, mint egy hétfői múzeumlátogatás). Miután a masszát egyenletesen elrendeztük a formában, akkor 180 fokos sütőben légkeverve kb. 30-35 perc alatt készre sütjük. A brownie akkor van kész, amikor egy kést beleszúrva a kés éléhez nem ragad csoki. Tomi, ha elakadtál, csak szólj!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!