TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja

Jön a hideg, süssünk rétegesen! Mondjuk padlizsános lasagnét!

Mivel tegnap már beígértem a padlizsános lasagne receptjét, így mára nem sok lehetőséget hagytam elmémnek, hogy szabadon szárnyalhasson. Pedig megfogadtam, többet nem ígérgetek felelőtlenül. Amikor a jelenlegi cégemhez jöttem állásinterjúra, és az önértékelő részhez értünk meg kellett említenem egy rossz tulajdonságom, akkor is a következőt mondtam: „Az a negatív tulajdonságom, hogy nehezen tudok nemet mondani, és túl sok mindent elvállalok” – mindezt rezzenéstelen arccal. Felvettek, azóta is itt dolgozom. Na jó, nem hiszem, hogy emiatt. Mindenesetre most addig fel nem állsz édes Fiam, amíg ezt meg nem írod. Gyerünk, a játékidőből megy: addig se tévé, se túró rudi. Szóval először is, lasagne. Így, „e” betűvel a végén, ha magáról a kajáról beszélünk, és nem csak egy db tésztalapról, ami a lasagna. Bár én ebből nem csinálnék nagy ügyet, ez nem olyan szarvas hiba, mint a vörcseszter-szósz.

lasagne2.jpg

Hozzávalók 5-6 személyre:

  • fél csomag lasagne tésztalap
  • 1 db padlizsán
  • 1 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • ½ dl olívaolaj
  • 1 kockázott paradicsomkonzerv (400 g)
  • 1 ek sűrített paradicsom
  • 1 db piros húsú paprika (kápia)
  • 1 dl fehérbor
  • kb. 2 dl víz (vagy alaplé)
  • pizza mozzarella (a parmezán ide erős lenne)
  • Fűszerek: só, bors, 1 kk cukor, friss kakukkfű, és friss bazsalikom
  • 4 dl joghurt: besamel helyett. Nem viccelek, sokkal könnyebb és finomabb lesz tőle.

A szószhoz:
Az apróra vágott hagymát fonnyaszd meg szépen az olajon, pár perc után tedd hozzá az aprított fokhagymát, a kápiát, majd egy levegővétel után a paradicsomsűrítményt és öntsd fel borral. Amint elfőtt az alkohol, töltsd magadnak is, és tedd bele a konzerv paradicsomot. (Ne a borba!) Sózd, borsozd, cukrozd, fedd le, takarék, fél óra, végén zöldfűszer aprítva. Most vedd elő a lasagne lapokat, és lassan lobogó vízben főzd félpuhára. De vigyázz, egy durumlisztből készült száraztésztalap k.rvára szeret összeragadni a vízben. Ha már nem kemény, de még picit átlátszó a tésztalap, vedd ki a vízből. A megmosott padlizsánt vedd a bal kezedbe, és a jobb kezedben legyen egy éles kés (balkezeseknél fordítva): most vágj minél vékonyabb, max pár mm-es szeleteket belőle.
A sütőtál aljára jön egy löttyintésnyi olívaolaj, kezeddel elkened szépen, maradékot köténybe. Erre jön egy réteg tésztalap egymás mellé, majd a vékony szelet padlizsánok (nyersen!), erre a paradicsomszósz, végül pár kanálnyi joghurt. Ezt még kétszer biztosan, de lehet, hogy háromszor is megismétled ebben a sorrendben, amíg minden elfogy az edényekből és a vágódeszkáról. De még félúton, két réteg közé hajszálvékony sajtszeleteket rejtesz meglepetésként. Meg persze a tetejét is sajttal zárod le, de ezt nyilván mondanom sem kell. Sütőben 30 perc lefedve, majd 5-10 percig rápirítasz a tetejére. Kiveszed, és vársz pár percet, amíg már nem fóhhó!

PPP-krém: sült paprikás padlizsán

 Amikor a padlizsánnak és a paprikának is szezonja van, akkor egy ilyen ppp-beruházást (Paprika-Padlizsán Partnership) kár lenne kihagyni. A helyzet az, hogy Kicsirigó képtelen megunni a padlizsánkrémet, így ha be akarok vágódni nála, a padlizsánkrém egy jó kezdet ehhez. A baj az, hogy én már eléggé unom a klasszikus verziót, viszont Kicsirigónak is szeretnék a kedvében járni; ennek a csipcsup problémának az orvoslásaként született az alábbi recept. Az imádott padlizsánhoz sült, (kápia) paprikát kevertem, amitől az egész krémnek narancssárga színe és kellően édes íze lett. Csak ajánlani tudom mindenkinek: a padlizsán és a sült paprika együttes problémamegoldó képessége vitán felüli.

Hozzávalók:

  • 1 kisebb padlizsán
  • 5 db piros húsos paprika
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1-1   tk só és bors
  • ½ dl extra szűz olívaolaj
  • ½ ek citromlé (½ citrom levénél kicsit kevesebb)
  • 1 ek tahini (opcionális, épp volt otthon)
  • 1 csokor petrezselyem

Nem ajvár és nem is zakuszka: ez ppp-krém

Az étel nagyjából ugyanúgy készül, mint a sima padlizsánkrém: Egy tepsibe betesszük a megmosott és kettévágott padlizsánt, melléhelyezzük az egész paprikákat és 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük őket. A 20 perc alatt a paprikákat eygszer-kétszer megforgatjuk, hogy minden oldaluk szépen bebarnuljon. A sütőből kivéve a padlizsánt+paprikákat egy tálba tesszük, letakarjuk alufóliával és 5-10 percig így pihentetjük. Ennyi türelmi idő után egyrészt puszta kézzel meg tudjuk fogni a zöldséget, másrészt pedig sokkal könnyebben le tudjuk hántani a kezünkkel a paprika megsült+megbarnult héját. Miután a hámozással megvagyunk, nagyobb darabokra vágjuk a padlizsánt és a paprikákat, és a többi hozzávalóval együtt robotgépben picit összepürésítjük (ha rusztikusabban szeretnénk, apríthatjuk csak késsel is). A sült paprikának fantasztikus édeskés íze van, ezért – bár édesszájúak vagyunk – ebbe a padlizsánkrémbe egy csepp méz vagy cukor sem kell. Azonban a citromlé jól fog jönni, még jobban feldobja ezt az amúgy is könnyed és nyárias ételt, ami behűtve, kenyérre kenve, és rozéfröccsel…huhú…de jó. Ja, és hagyma sincs benne, úgyhogy abszolút felhasználóbarát.

Padlizsán No.2: joghurtos padlizsán

Az volt a tervem, hogy a következő recept valami igazán aktuális lesz, és a Barcelona hétvégi BL-győzelme jó apropó lett volna a katalánkrém (crema catalana) elkészítéséhez, de szomorúan tapasztaltam, hogy nincs itthon elég tojás az elkészítéséhez. Úgyhogy a Barcelona előtti tiszteletemet és örök rajongásomat majd egy későbbi Barca győzelem után fogom leróni. Így – mivel úgyis ígértem már korábban – jöjjön egy újabb padlizsános poszt, a török gyorséttermek klasszikusa, minden szerájos lány (és fiú?) nagy kedvence: a

joghurtos padlizsán, A hozzávalók 4 főre:

  • 2 közepes méretű padlizsán
  • 4-5 dl natúr joghurt
  • 2 gerezd fokhagyma
  • fél dl extra szűz olívaolaj
  • fél citrom leve
  • só, bors
  • fél csokor kapor (csak mert volt itthon)

joghurtos_padlizsan_jo.jpg

 A megmosott padlizsánoknak levágjuk a sapkáját és kb. 1 cm széles karikákra vágjuk, majd egy alufóliával (vagy sütőpapírral) bélelt tepsibe helyezzük. Meglocsoljuk egy kis olivaolajjal, hogy még szebbre süljenek a szeletek, és 180-200 fokos sütőbe tesszük kb. 20 percre. A tepsit akkor vegyük ki, amikor a padlizsán már rendesen megbarnult és megégett picit a felszíne.

Amíg a padlizsán sül, addig bőven van időnk elkészíteni a joghurtos lényeget. A fokhagymát apróra vágjuk (jó, elfogadom, ha valaki mindezt fokhagymanyomóval teszi), majd egy keverőtálba dobjuk. Jöhet rá a natúr joghurt – a legjobb a házi zsírosabb joghurt vagy a török / bolgár joghurt – és a többi hozzávaló: citromlé, olivaolaj, só, bors. (Ha nem elég sűrű állagú a joghurtunk, akkor besűríthetjük egy kanál tejföllel). A friss zöldfűszer nem elengedhetetlen, én pl. kaprot használtam, mert ez volt itthon, de pl. el tudom képzelni ezt a salátát friss mentával, petrezselyemmel vagy éppen apróra vágott snidlinggel is. Az egészet jól elkeverjük, és a hűtőbe tesszük. Amint kész a padlizsán, a szeleteket kb. 1-2 centis kockákra vágjuk (ja, és a padlizsánról nem szedjük le a héját, hiszen nem foszthatjuk meg az összképet a gyönyörű mályvaszíntől), és belekeverjük a joghurtba. Ezután az egész mehet a hűtőbe min. egy órára, de ez az egy óra nagyon fontos, hogy az ízek kellően összeérjenek és az eredmény garantált: egy igazi hűsítő és üde salátát kapunk, amit ehetünk akár magában, vagy pirítóssal, friss kenyérrel egyaránt. Igaz szerájosok?

Padlizsán 2x: indoor & outdoor padlizsánkrém

Eredetileg azt terveztem, hogy a következő bejegyzést a másnaposságról és macskajajos kajákról írom, de sajnos rég volt alkalmam másnaposnak lenni, így nehezen tudom most átélni a téma súlyát, márpedig ez a terület alapos „kutatást” igényel. Aztán tegnap eltekertem a Lehelre, ahol azzal szembesültem, hogy a padlizsán ára (/kg) lassan már a 300 Ft-ot nyaldossa, vagyis olcsóbb lett, mint egy liter benzin, és mennyivel finomabb! Persze tudom, még nincs nyár, így ez a zöldség sem az igazi öko-bio-organic szabadkerti fajta, de hát mégis csak padlizsán, ha import is. Így jött a mentő ötlet: posztot a padlizsánnak! Ha pedig padlizsán, akkor – ciki nem ciki – én a klasszik padlizsánkrémmel kezdem a receptleírást, az összes többi fantasztikus padlizsános étel majd jöjjön nyáron.

Az alábbi bejegyzésben kétféle receptet fogok leírni, az előbbi a saját fejlesztésű kedvenc recept indoor felhasználásra, az utóbbi pedig (erdélyi jóbarátomnak ajánlva) egy igazi outdoor vinetta-recept.

Indoor padlizsánkrém

  • 2-3 padlizsán félbe vágva (én tegnap 3 kisebbet vettem, ez pont ¾ kiló volt)
  • 1 kisebb lilahagyma
  • 1 negyed citrom leve
  • kb. fél dl extra szűz olivaolaj
  • 1 fokhagyma
  • 1 ek zsíros tejföl
  • 1 tk dijoni magos mustár
  • 1 csipet só, 2 csipet őrölt bors

A padlizsánoknak levágom a sapkáját, és hosszában félbevágom őket. A félbevágott felükkel lefelé ráteszem a lealufóliázott grillrácsra, és a héjas oldalukat kicsit megszurkálom késsel (ne kérdezzétek miért, egyszerűen megszokásból). Majd mehetnek is be a sütőbe, 200 fokon mérettől függően kb. 20-30 perc alatt szépen megsülnek, ami abból is látszik, hogy a lila bőrük szépen megbarnult. Miután kivettem a sütőből, rájuk hajtom az alufóliát, és hagyom kicsit állni, hogy a héjukat majd egy mozdulattal le lehessen szedni a zöldség húsáról. Addig is nagyon apróra felkockázom a lilahagymát, és picit megsózva leöntöm citromlével.

Ezután vissza a padlizsánokhoz: a héjukat kézzel lehúzom a húsról, ha valaki finnyás, akkor kanállal is lekaparhatja a szottyadt puha és még mindig baromi forró belsőséget. A lenyúzott padlizsánhúst (a vegák most lehet, hogy kicsit megundorodtak az állati szóhasználattól) beledobom egy robot- vagy turmixgépbe. (Mint említettem, ez az indoor recept, itt használhatunk turmixgépet a potyoláshoz). Rádobom a fokhagymát, beleöntöm az olajat és megfűszerezem sóval+borssal valamint a tejföllel+mustárral. Majd finoman az egészet összepürésítem. Ezután a padlizsánpépet átöntöm egy kistálba, és hozzákeverem az apróra vágott lilahagymát és mehet is a hűtőbe pár órára. A padlizsánkrém ugyanis hidegen a legjobb forró pirítóssal.

Outdoor padlizsánkrém / avagy a vinetta bukolikus megközelítése

  •  2-3 padlizsán egészben
  • 1 nagyobb lilahagyma (a legjobb a kibédi!)
  • 1/2 citrom leve
  • fél-1 dl extra szűz olivaolaj
  • 1 csipet só, 2 csipet őrölt bors

Az egész padlizsánokat rádobjuk a grillrácsra, és szabad tűzön megsütjük, néha a száránál fogva forgatunk rajta. A megsült padlizsánokat félrerakjuk állni (lásd fent), és közben a lapítón (vágódeszkán) felaprítjuk a hagymát majd sózzuk és meglocsoljuk citromlével. Amíg a citromlé kicsit meglazítja a hagymát, addig töltünk egy pohár sört (oder száraz fehérbort). Ezután a lapítón elkezdjük potyolni a vinettát. A padlizsán potyolásához a legjobb vmi faélű eszköz, de adott esetben potyolhatunk késsel / bicskával is. Addig potyoljunk, amíg nem lesz rusztikusan darabos a vinetta, ezután keverjük el benne a többi hozzávalót is. Friss vagy parázson pirított kenyérrel a legjobb extra adag kibédi hagymával.

u.i.: Tegnap vettem medvehagymát is, hogy majd a fokhagymát azzal helyettesítem a padlizsánrkrémben, de végül nem volt merszem a bevált recepten változtatni. Ha vki kipróbálta így is, szóljon!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!