TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja

Fogy a magyar? Halat neki!

 Tudja valaki, mi a különbség Portugália és Magyarország között? Nem, nem Christiano Ronaldo, és nem is Vasco de Gama, hisz nekünk is ott volt Puskás és Kőrösi-Csoma (muhaha). A válasz: 53 kg / fő / év. Pontosan ennyivel több halat eszik meg egy átlag portugál egy év alatt a balsors gyötörte magyar polgártársával szemben. És hogy mindez abszolút számokban mit jelent? Nem azt, hogy egy lisszaboni kikötői munkás 153 kilónyi éves haladagjára egy derék magyar honfitársunk szerény 100 kilóval tudna válaszolni. Ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor egy portugál 365 nap alatt majd 16x annyi halat tüntet el a gyomrában, évente 57 kilót, míg mi itt a Kárpát-medencében 3,6 kilóval majdnem utolsók vagyunk halfogyasztásban az EU-tagállamok között. Márpedig napi egy deka hallal nem lehet forradalmat csinálni, sem száz évig élni. Állandóan rinyálunk, hogy „fogy a magyar”, csak arról nem beszél senki, hogy közben meg a hal nem fogy. Merthogy biztos nem véletlen, hogy egy olyan relatíve szegény országban, mint Portugália mégis 5 évvel magasabb a várható élettartam, mint a sokat megélt Kárpát-medencében. S ez az 5 év plusz bizton nemcsak a napsütéses órák számával okolható, de jelentős szerepe van benne a 78 (ill. 73) évünk alatt magunkhoz vett ételek minőségének. Márpedig kevesebb minőségi étel létezik az emberi szervezet számára mint a hal, ami többek között teli van jóféle-barátságos (többszörösen telítetlen) zsírokkal, mint pl. az omega 3, amiről csak a legjobbakat. Nekünk mégis büdös a hal, sokan együtt emlegetik a tofuval, ami legalább annyira egészséges fehérjeforrás, mint a hal, de annak tényleg szar íze van. Nem úgy, mint egy jó kis pisztrángnak karalábépürével, amit még sherrys-vajjal is nyakon önthetünk.

Hozzávalók:

  • 2 db bontott pisztráng (a miénk szilvásváradi, milyen is lenne)
  • 1 ek olívaolaj
  • 2 ek vaj
  • 3 ek sherry, vagy jóféle Tokaji
  • ½ citrom leve
  • Fűszerek: 2 gerezd fokhagyma, só, bors, kakukkfű (vagy petrezselyem)

A karalábékrémhez:

  • 1 db nagyobb karalábé
  • 2 szem krumpli
  • 5-6 deka vaj
  • kb. 1 dl tej vagy tejszín, + tej a főzéshez

Az alaposan átöblített pisztrángokat egy jó éles késsel kb. 2 centinként beirdaljuk (nem szétszabdaljuk), majd mindkét oldalukat enyhén sózzuk-borsozzuk. Fogunk egy sütőedényt, kibéleljük sütőpapírral, löttyintünk rá egy kis olívaolajat, majd belefektetjük a pisztrángokat. Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáöntjük a sherryt (én Sandeman sherryt használtam, köszi Sógornő!), beledobjuk a megpucolt fokhagymát egészben a kakukkfüvet, és alaposan beforraljuk, amíg a sherry nagy része elpárolog. Ekkor az egész lével nyakon öntjük a pisztrángokat úgy, hogy még a hasüregükbe is rendesen becsurgatunk. 180 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt bőven megpárolódnak a halacskáink és még színt is kapnak.
Ezalatt nekieshetünk a garnírungnak: a karalábét és krumplit megpucoljuk, kockára vágjuk, és egy lábosba tesszük, amit felöntünk annyi tejjel, hogy pont ellepje, majd még egy decinyi vizet is hozzáöntünk. A tejben ugyanis nagyon finom krémesre főnek a zöldségek, amik a tej ízét is átveszik valamelyest. Vigyázat: a fedőt nem tesszük rá, különben a tej úgy kifut, hogy sosem jön vissza. A zöldségeknek kb. fél óra elég, hogy teljesen megpuhuljanak. Ekkor leszűrjük a tejet, hozzáadjuk a vajat, meg egy kevés friss tejet/főzőtejszínt, sózzuk, és egy krumplinyomóval, vagy épp botmixerrel jó pépesre pürésítjük. Tálalás előtt pedig megszórhatjuk egy kevés új- vagy metélőhagymával, elvégre itt a tavasz…

(Térded csapkodtad a nevetéstől, netán hanyatt vágódtál a székkel, annyira tetszett a bejegyzés? Akkor tessék rálájkolni a facebook-on is, mert nincsen ám ingyen vacsora!)

Édeskömény krémleves füstölt pisztránggal, ahogy a nagymamám szereti

 Elismerem, hogy a cím legalább akkora tévedés, mint egy kabrióra tetőcsomagtartót venni, de egyszerűen nem hagyhattam ki. Hisz a Nagyimnak annyi köze van ehhez a leveshez, mint nekem az atomütköztetéshez, mégis, ő jut eszembe mindig, valahányszor levest csinálok. Ugyanis a „Nagyi levesein” felnőni egyet jelentett az egészséges és kiegyensúlyozott gyerekkorral. Zöldborsóleves + palacsinta, paradicsomleves + smarni, gombaleves + túrós csusza, karalábéleves + rizskoch; Nagyi kedvenc suli utáni menüi úgy beleégtek az emlékezetembe, hogy akkor is sorolnám őket, ha hajnal ötkor ezzel ébresztenének. (Kemény megfogalmazás, de azért nem kell kipróbálni). Akárhogy is, az ő levesei utánozhatatlanok, és én nem is próbálkozom reprodukálni azokat az egyszerűnek tűnő, mégis tökéletes és állandó ízeket. Örülök, hogy legalább a vadas+zsemlegombócát sikerült már párszor megidéznem. Így inkább olyan levesekkel szoktam kísérletezni, amik esetében nem érhet az a csalódás, hogy ez már megint nem olyan lett, amilyet a nagyi-kosztot szocializálódott ízlelőbimbóim megszoktak. Az alábbi levest sem sűrűn ettem napközi után, a receptet minap találtam egy angol szakácskönyvben. 365 leves recept van benne, ezt az édeskömény krémlevest január 30-ánál találtam meg, a füstölt pisztrángot pedig az Aldiban.

Hozzávalók:

  • 1 édeskömény gumó (a Lehelen is kapható a kedvenc zöldségesemnél)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 db krumpli
  • 1/2 alma (ehelyett én már használtam fehérrépát is, úgyis finom)
  • 1-1,2 l zöldségleves alaplé
  • 1 ek citromlé
  • 10 deka füstölt pisztráng
  • 1-2 ek vaj vagy olívaolaj
  • 2 dl tejszín
  • só, bors, fél csokor friss kapor

Az angol recept még 2 dl clam juice-t is ír, ami egyfajta kagyló szirup, de az egy percre nem fordult meg a fejemben, hogy egy ilyen felhajtsak.

A hagymát felaprítom és egy kis vajon megfonnyasztom. Az édesköményt alaposan megmosom és a külső fásabb részeket levágom róla, csakúgy, mint a zöld szárát, majd apróbb darabokra vágom. Az almát és a krumplit is meghámozom és hasonlóképp felaprítom. Ha a hagyma üvegesre párolódott, rádobom a zöldségeket, sózom, borsozom és felöntöm az alaplével majd kb. 40 perc alatt főzőm, míg a zöldségek megpuhulnak. Ezután a tűzről levéve egy botmixerrel pürésítem, majd visszatéve a gázra beleöntöm a tejszínt és még egyet forralok rajta. A legvégén beleszórom az apróra vágott kaprot, majd a citromlét és a levest füstölt pisztránggal tálalom. A füstölt hal egyszerűen tökéletes párosítás ehhez a krémleveshez, erre Nagyi is csak bólintana, ebben biztos vagyok.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!