TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja

Boldogságot okoz-e a tészta?

Odavagyok a tésztaételekért, még ha ez a blogon nem is annyira látszik. Tátott szájjal bámulom, hogy Rómában milyen jóízűen tudják falni a cacio e pepét (ejtsd: kácso e pepe), ami nem más, mint egy tál spagetti frissen reszelt sajttal és őrölt borssal. És elhiszem nekik, hogy finom. Mi lehet rossz a frissen készített, al dentére főtt tésztában, egy kis keserű-sós olívolajjal leöntve, zsíros sajttal és hirtelen őrölt feketeborssal megszórva? Semmi, talán a magyar embernek hiányozna róla még valami, amit úgy hívnak: tejföl. Vagy ott van a spagetti aglio e olio (ejtsd: áljo e oljo), a fokhagymás spagetti, ami szemtelenül egyszerű, de ha jól készítik, olyan finom, hogy az ember elszégyelli magát. Nemrég olvastam, hogy brit tudósok megfejtették a boldogság egyenletét, aminek a lényege röviden az, hogyha a dolgok jobban alakulnak, mint amire számítanánk, akkor ez nekünk boldogságot okoz. Szerintem akkor a legtöbb tésztaétel boldogságot okoz. Mert az ember mit várjon egy tál főtt tésztától, leöntve valami ismeretlen szósszal? Semmi fakszni, semmi rántott csülök a tetején, étel-e a tészta egyáltalán – tehetnénk fel a kérdést (ha székelyek lennénk). Aztán unottan beleharapunk és egyszer csak azt érezzük, ahogy az endorfinlöket átjárja a testünk: hiszen ez finom!

tintahal

Hogy milyen boldogságot tud okozni egy tál tészta, arra az alábbi paradicsomos-tintahalas spagetti az egyik élő példa. Tudom, egy fokkal bonyolultabb a sajtos-borsos változatnál, de tényleg csak egy fokkal, a tintahal húsából a főzés során kiázó tengeríz pedig megfizethetetlen. Vagy nem is: kiszámoltam, mindenestül (tintahalastul-olívaolajastul) 350 Ft-ra jön ki egy adag. Egy olyan adag, amiért az egyik legmenőbb budapesti pastazós helyen pont ötször annyit kell lecsengetni.

Hozzávalók (4 főre)

  • 1 konzerv kockázott paradicsom (400 gr)
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 1 dl olívaolaj
  • 25 deka tintahal (a Metroban / Coraban tisztítva kapható 3500 Ft / kg áron)
  • 1 dl bor (akár fehér, akár vörös)
  • Fűszerek: só, bors, 1-2 tk barnacukor, 1 csipet chili, friss oreganó és bazsalikom.

tintahalas spagetti

Egy serpenyőben felhevítünk fél deci olívaolajat majd rádobjuk a felaprított fokhagymát. Fél perc múlva jöhet rá a felkarikázott tintahal, a só, bors, és egy csipetnyi csili. A tintahalnak kb. 2 perc kell, úgyhogy ne menjünk messzire, mondjuk ezalatt nyissuk ki a paradicsomkonzervet, vagy szedjünk a gangról friss zöldfűszereket. 1 Amint a tintahal kifehéredik, öntsük fel az egészet egy deci jófajta borral, és újabb egy fél perc után már jöhet is az egészre a paradicsom, valamint egy kevés cukor, hogy a paradicsom savasságát elvegye. 1 újabb perc után már boríthatjuk is az egészre az al dentére főtt spagetti tésztát. 2-3 keverés, hogy a tésztát mindenhol átjárja a szósz, megszórjuk friss zöldfűszerekkel és egy kevés olívaolajjal és már hagyhatjuk is, hogy a flow élmény végigsimítsa testünk.

Tökéletes fish'n'chips 8 lépésben

Te jó ég, hányszor csináltam már, és most végre meglett az áttörés sörtészta fronton, úgyhogy azonnal közzé is teszem. A sörtésztában sült hal alapvetően cseppet sem bonyolult étel, de amennyire nehéz elrontani, annyira nem könnyű tökéletesre sütni sem. A fő buktatók persze a panírban, vagyis a folyékony sörtésztában rejlenek, bár a végeredményt a kisütésnél is el lehet bénázni.

Mivel a chipset a tegnapi bronzmeccs alatt feléltem, így a fish&chipset ma csak magában ettük.

Mivel a chipset a tegnapi bronzmeccs alatt feléltem, így a fish&chipset ma csak magában ettük.

Mondom, mi az egész titka:

  1. a lisztkeverék: csak búzaliszt helyett és fele BL55-ös finomlisztet, fele csicseriborsó lisztet használtam. A csicseriborsó liszt durvábbra van őrölve, így ropogósabb lesz tőle a panír, sárga színe miatt pedig még szemre is szebbre sül tőle a halra.
  2. sütőpor: ettől lesz picit habos és könnyű a tészta, amitől szintén ropogósabb panírt érhetünk el. De csak módjával használjuk, egy késhegynyi elég 4 főre készített sörtésztához.
  3. sör: sokféle sörrel próbáltam már, a legjobb talán a félbarna, amitől picit édesebb lesz a tészta, és a színének is jót tesz.
  4. állag: ne palacsintatésztát készítsünk! az a jó, ha a tészta sűrűbb lesz, mint egy sima palacsintatészta, így amikor megmártjuk benne a halfilét, az szépen körbe vonja és nem csepeg le róla a sütés alatt. Vagyis mindig csak részenként öntsük a liszthez a sört.
  5. keményítő: egy kiskanálnyi keményítő segít abban, hogy a fent említett sűrű állagú tésztát kapjunk, ami selymesen bevonja a halszeleteket.
  6. az olaj: kellően forró legyen, és bő olajban süssük a filéket, így azok nem ragadnak majd össze.
  7. citromlé: az utolsó lépés a tökéletes fish & chipshez: a megsült és lecsepegtetett halfiléket locsoljuk meg frissen facsart citromlével.
  8. mártogatós: Minek a friss, és ropogós halfilé, ha nem tudjuk azon melegében valami hideg mártással lehűteni? Én a sima majonéz helyett a dijoni mustáros – zöldfűszeres majonézre esküszöm, a zöldfűszer ez esetben petrezselyem és snidling volt, de használhatunk friss kaprot vagy tárkonyt is.

Hozzávalók a sörtésztához: 1 egység búzaliszt / 1 egység csicseriborsóliszt / 1 kk sütőpor / 1 kk keményítő / 1 kk só / sör

Ami a halfilét illeti, én majdnem mindig tőkehalból készítem a fish’n’chipset, mert ennek sűrű és feszes húsa van, nincs benne szálka (amit találok, még az előkészítésnél kihúzom), de éppenséggel harcsafiléből is el tudom képzelni, minthogy volt is már rá példa.
Elkészítés: ha a panírt összeállítottuk és az olajat felforrósítottuk, csak annyi a dolgunk, hogy két ujjal minden halszeletet jó alaposan belemártunk a sörtésztába, és azonnal az olajba fektetünk. Kb. 1-2 perc után már fordíthatjuk is meg a filéket, 5 perc alatt mindennel végzünk. A halszeletek autentikus lecsepegtető módja nem a Szilvia konyha rollni, amibe beleragad a panír, hanem egy jó ropogós, tiszta napi sajtótermék, az sem baj, ha nem aznapi.

Két félidő közé: tízperces tonhalas tészta

Mióta tudom, hogy a tonhal populációt világszerte a kipusztulás fenyegeti, lelkiismereti okokból leálltam a fogyasztásukkal. Tudom, ez is amolyan urbanizált-értelmiségi csendes ellenállás, mint az, hogy 3 hete nem olvasom a kiherélt Origót. Attól nem marad több hal a tenger vizeiben, ha nem veszek negyedévente egy 190 grammos tonhalkonzervet és nem lesz rosszabb a magyar-dojcse telekomnak, ha töröltem őket a gépemről. De hiszek a kis lokális lépteim globális hatásában , már minden üveget elviszek a két utcával odébb lévő üveggyűjtőbe, sőt elhatároztam, hogy mostantól a fáradt olajat is gyűjteni fogom, mégha 3 havonta sütök is csak olajban.
Na de visszatérve a tonhalra, kb. 2 éve nem ettem tonhalat, leragadtam a norvég tenyésztett lazacnál és a magyar pisztrángnál, harcsánál. Aztán ahogy azon törtem a fejem, hogy hogyan lehetne egy focimeccs szünetében összerakni egy teljes értékű vacsorát beugrott a tonhal konzerv, és a belőle készíthető tonhalas tészta, amiből ugyan csak egyszer ettem igazán jót, de a tökéletesen egyszerű és harmonikus íze a nyelvem alá égett. Tonhal összepürésítve tejföllel, vajjal, olívolajjal, citromlével, mustárral, kaporral, az egész elkeverve valami rövid tésztával és a végén megszórva aprított újhagymával. Az ember annyira hamar összedobja, hogy el is felejti, hogy egyáltalán a konyhában volt. Mint az öreg papa a kuplerájban: „Elnézést, hol lehet itt bujálkodni?” – mire a madam: „De papa, maga már régen túl van rajta!” – „Igen? Akkor fizetni szeretnék!”

tonhalas tészta

Hozzávalók:
1 konzerv tonhalfilé / 4 ek tejföl / fél dl olívaolaj / 1 ek vaj / 1 citrom leve / 1-1 kk sima és dijoni mustár / 2 kk cukor / só+bors / friss kapor vagy petrezselyem / újhagyma

A tonhalat lecsepegtetjük és a többi hozzávalóval együtt (a hagyma kivételével) robotgépben összepürésítjük majd a frissen megfőtt fusillire dobjuk és jó alaposan elkeverjük. Megszórjuk aprított újhagymával, ha úgy érezzük, meglocsolhatjuk még egy kis citromlével, és már szaladhatunk is vissza a tévé elé, nehogy lemaradjuk arról a történelmi pillanatról, amikor a címvédő száját úgy elkenik, hogy már a második forduló után repülhetnének is haza.

Tökéletes pirított tészta ötfűszeres kacsával

Évek óta kísérletezem a kínai pirított tésztákkal, több-kevesebb sikerrel, azonban valami mindig hiányzott a jin-jang élményhez. A 4 fő ízből (savanyú, keserű, édes, sós) hol az egyik, hol a másik dominált, vagy túl sok volt a szójaszósz, vagy túl kevés a cukor, de legtöbbször túlküldtem csiliszósszal, mert hát a magyar ember csípősen szereti. Szóval általában lőttek az ellentétek harmóniájának és egyéb taoista bölcseleteknek: csak egy egyszerű zöldséges pirított tésztát készítettem, és pont. De mint annyi mindenben az életben, ebben a jin-jangi ízvilágban is szentül hittem, és tudtam, ha egyszer megkóstolom, azonnal felismerem majd: ez az, ezt kerestem! Pár hónapja aztán meglett a heuréka-élmény, és ha már megtaláltam, megosztom Veletek, mert nemcsak hinni szeretnék, hanem tanúbizonyságot tenni is! De miután visszaszálltam a földre, azt is el kell mondjam, hogy e magasztos pillanat megélésekor nem mértem semmilyen hozzávalót mérőkanállal vagy konyhamérleggel. Így az irányt (hozzávalókat) megadhatom, de az úton már Nektek kell végigmennetek, és a Sorsra (Istenre, Szerencsére, Buddhára, Lao-cére) bízni, hogy jól mértétek-e össze az ízeket. A tökéletes pirított tészta méltó feltéte a jin-jangi ízharmóniát szintén nem nélkülöző ötfűszeres kacsamell lett. Melegen ajánlom Mindenkinek ezt a párosítást.

piritott teszta kacsaval

Hozzávalók a tésztához:

  • 1 csomag kínai száraztészta, ami bármilyen ázsiai boltban, de még az *ldiban is kapható (nem rizstészta)
  • sötét szójaszósz
  • rizsbor vagy lime leve
  • szezámolaj (szintén kapható *ldiban is) + földimogyoróolaj
  • barnacukor
  • fokhagyma
  • gyömbér
  • korianderzöld, csiliszósz (opcionális: és ezt most azért írom, mert én baromira tettem volna rá, csak hát a feleségem (a gyerek?) nem nézte volna jó szemmel. Ki tudja, lehet, hogy úgy az egész tao élmény elmaradt volna)
  • A kacsához: csíkokra vágott (bőr nélküli) kacsamell / olaj / 1 ek világos szójaszósz / 1 kk cukor kevés só / 2 kk kínai ötfűszer (csillagánizs, fahéj, édeskömény mag, szegfűszeg, szecsuáni bors keveréke), a legtöbb ázsiai boltban keverékként kapható

Az első 4 fűszer felel a tészta 4 fő ízéért (sós, savanyú, keserű, édes), a másik 3 már csak a ráadás, de azért nem elhanyagolható az ő szerepük sem. A kínai tésztát nem kell főzni, csak leönteni frissen forralt vízzel és fedő alatt állni hagyni 5-10 percig. Ez alatt bőven elő tudjuk készíteni a wokban a jinjani kompozíciót: egy kevés földimogyoró olajat hevítünk (nagy lángon, hiszen wokban dolgozunk, nem a slow food mozgalomban), majd beledobjuk a felaprított gyömbért és fokhagymát, és nem több, mint egy perc alatt kicsit megízesítjük vele az olajat. Ezután jöhet is egy kevés rizsbor vagy egy fél lime leve, a cukor és a szójaszósz, az újabb hozzávalókat pedig egy újabb percig együtt hevítjük. De közben fél szemmel és fél kézzel leöntjük a tésztáról a vizet, és beleborítjuk wokba, hadd sercegjen. Vad dobálgatás és kevergetés jön (stir&fry), ahogy azt a thai látványkonyhákban szokták, majd meglocsoljuk az egészet egy kevés szezámmagolajjal és azzal is jól elkeverjük. 1 perc sercegtetés után az ízek már összerázódtak annyira, hogy elzárhatjuk a gázt és kiönthetjük a wokból a tésztát, hogy megsüthessük benne a kacsát.
Az üres, de alaposan felforrósított wokba kevés olajat öntünk és beleszórjuk az ötfűszerkeveréket, majd egy keverés után dobhatjuk is rá a vékony csíkokra szelt kacsamellet. Fontos, hogy nagyon forró serpenyővel dolgozzunk, hogy a kacsa hamar átpiruljon, a vége felé egy nagyon kevés vízzel is felönthetjük, hogy biztos megpuhuljon a hús. Ízesítésnek jöhet rá egy kevés szójaszósz, cukor, só, tetszés szerint koriander. Ha a kacsa elkészült, az üres wokban még piríthatunk zöldségeket, tetszés szerint répát, újhagymát, paprikát vagy éppen cukkinit és ezt is a kész kacsára dobhatjuk. Ez az egész művelet kacsástul, tésztástul nem több mint fél óra, amihez garantált a 100% Ázsia-élmény, és ha szerencsések vagyunk, a jin-jang harmóniát ajándékba kapjuk hozzá.

Fejedelmi Rákóczi túrós, avagy nagy vagy Jani!

Az ifjú Rákóczit zsenge korától vonzotta a konyha bűvös világa. Apja halála után anyja Ilona (Zrínyi) és Zsófi mama (Báthory Zsófia, a nagymama) hamar felismerték, hogy a kis Feri kortársait megszégyenítő ügyességgel bánik a fakanállal. Voltak hétvégék, mikor Ferkó ki sem jött a hatalmas munkácsi kastély cselédkonyhájából, egész napján a réztálak és habverők között töltötte. Mindössze 5 éves volt, amikor már egy kézzel választotta szét a tojások sárgáját a fehérjétől (egy üres petpalackkal) és 6 évesen már olyan keményre verte a tojásfehérjét kézi habverővel (5-ös fokozaton), hogy az egy hétig nem akart összeesni. Hamar kiderült a család számára, hogy szeretett Ferikéjük konyhaművészeti ambíciói nem állnak meg a munkácsi kastély 4 (44!) fala közt. Nem is kellett sokat várni az áttörő sikerre (mindössze szűk 270 évet), az 1958-as brüsszeli világkiállításon már ő vezette a magyar pavilon konyháját (immáron Jánosként), ahol frissen kreált ételkölteményeivel egyöntetű és zajos sikert aratott a szakmai körökben. Hortobágyhoz (nem)köthető húsos palacsintájának és fejedelmi túrós süteményének azóta is a csodájára járnak a külföldi és belföldi turisták egyaránt, igaz már nem a Rákóczi pékségben. No de lássuk a biztos siker hozzávalóit:

Hozzávalók (egy 18 centis tortaformához)
(Az ötletet egyébként – mint már annyiszor – Csakapuffin túrós sütiblokkja adta)

  • Az omlós tésztához: 11 deka liszt / 7 deka vaj / 3 deka cukor / 1 tojássárgája
  • A túrós töltelékhez: 20 deka túró / 2 tojássárgája / 1 ek tejföl / 2 ek méz / 1 ek cukor / egy rúd vanília kikaparva / ½ citrom reszelt héja / 1 púpos kk keményítő (vagy 1 ek gríz) / 3 ek baracklekvár
  • A tojáshabhoz: 2 tojásfehérje / 1 ek porcukor

rákóczi_túrós2

A tésztát ugyanúgy készítjük, mint legutóbb a milliomos szeletnél, csak itt a fél deci víz helyett egy tojássárgáját adunk hozzá, hogy szebb legyen a tészta színe, a fehérjét felverve úgyis felhasználjuk. Az összegyúrt tésztát kivajazott tortaformába nyomkodva 160 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt elősütjük.
Ezalatt elkészíthetjük a túrós tölteléket: ehhez a 2 tojássárgáját habosra verjük a cukorral majd hozzáadjuk az alaposan(krémesre!) áttört túrót, majd a többi hozzávalót. A túrós tölteléket sokféleképp lehet sűríteni / fixálni, van aki zsemlebelet, van aki felvert tojásfehérjét, van aki dupla adag sárgáját használ ehhez. Én megszoktam a kukoricakeményítőt egy kiskanál vízben elkeverve.
A túrókrémet ráöntjük az elősütött tésztára és újabb 15-20 percre visszadugjuk a sütőbe, és csak akkor vesszük ki megint, ha a töltelék már megszilárdult, amit tűpróbával ellenőrizhetünk. Ekkor kivesszük, és hagyjuk picit hűlni, addig is gépi habverővel verjük fel keményre a cukros tojásfehérjéket, majd kanalazzuk a habot egy habzsákba, és nyomjuk rá a süti tetejére tetszőleges módon. Az utolsó etapra vegyük le a hőfokot 140 fokra, hogy ne égjen meg túl hamar a hab, és újabb, kb. 10 perc alatt süssük készre a túróst, majd hagyjuk kihűlni. Én a baracklekvárt a tojáshab alá kentem és együtt sütöttem őket tovább, de van, aki a lekvárt csak a megsült habrácsok közé kanalazza. A lényeg a lényeg, mint annyi más süti, ez a darab is hidegen, egy áthűtőzött éjszaka után a legfinomabb. Lehet, hogy a hab már addigra másnapos, de addigra a túró úgy összegyógyul a tésztával meg a lekvárral, hogy az fejedelmi!

rákóczi_túrós

Ha tetszett a bejegyzés, gyere a facebookra! Ha megvan az ötszáz szavazat, arcot villantok!

Fekete teán gőzölt lazac fekete rizzsel

Már megint mi ez a gasztrobuzulás, mit keres a tea a lazacban, és különben is mi a toszért fekete a rizs? Ahogy pár éve betört hozzánk a gasztroforradalom, az utcákat ellepték az ínyencboltok és bisztrók, a tányérokat pedig a braisingelt marhapofák, úgy csak idő kérdése volt, hogy mikor emelik fel a hangjukat kétségbeesetten azok, akiknek mindez a kulináris felhajtás csak mihaszna hajbókolásnak tűnik. Pedig nem mindenki élvhajhász gasztrodzsentri, aki tudja értékelni, ha igazi paradicsomból, igazi sajtból készült pizzát tesznek le elé az asztalra, még ha a lisztet nem is szűzlányok őrölték a telihold fényénél. Az igaz, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára sem, és számon kérni anyánkon, hogy miért nem szuvidolta a rakott krumplit, vagy megkérdeni a feleségünktől reggel, hogy maghőmérőzte-e a lágy tojást. De ha egyszer ellenállhatatlan vágyat érzünk arra, hogy kitörjünk a rántott sajt-rizs, vitaminsaláta-gépsonkával kínálta lehetőségek bűvköréből, akkor mutatnunk kell helyette valamit, ami ezeket a generációs ételeket, ha nem is helyettesítheti, de alternatívát nyújthat a magamfajta buzeráns kulinárhuszároknak.

Aki pl. imádja a rizst, minden formában. És amikor rájött, hogy a rizs az nem csak egy hozzávaló, hanem gyűjtőneve ezernyi alapanyagnak, és a világ tele van különböző rizsfajtákkal, akkor nagyon megörült, és úgy döntött, mindet megkóstolja. A jázminrizzsel kezdtem (itt mondjuk le is ragadtam), aztán a basmati rizst, no meg az arboriót, majd a vörös rizst, a vadrizst (amiről kiderül, nem is rizs) és végül a feketerizst is kipróbáltam. Amiről meg nem csak az derült ki, hogy k*rva sokáig kell főzni, hanem az is, hogy baromi egészséges: tele van antioxidánsokkal (lásd még cékla, lilakáposzta), vassal, vitaminokkal, ráadásul alacsony a cukortartalma. (Hogy mennyire szuperköret, arról bővebben itt olvashatni angolul, az egyéb rizsfélékről pedig itt!). És ha már úgyis megengedtem magamnak ezt az úri elhajlást, hogy feka rizst használtam a tisztességes fehér helyett, akkor már a bambuszgőzölő alatti vízbe is tettem egy evőkanálnyi earl grey teát, hadd érezze magát különlegesnek az a lazacfilé, ami ebben a gőzben fog puhára párolódni.

gőzölt lazac3

Hozzávalók 2 személyre:

  • 2 szelet bőrös lazacfilé / só / bors / fél citrom leve / 1 ek feketetea
  • 1,5 dl feketerizs / 3,5 dl víz / só

Ha nagyon egészséges hangulatom van, akkor szoktam a lazacot sütés helyett a bambuszpárolóban elkészíteni. Azt mondják ugyanis, hogy a legtöbb értékes tápanyag elvész a főzés-sütés során, míg a gőzöléssel ezeknek a nutrienseknek a nagy részét konzerválni tudjuk az ételben. A gőzölés úgy néz ki, hogy fogom a wokot, az alját megtöltöm vízzel (beleteszek egy kis teát), ráhelyezem a bambusztárolót, annak a rácsára ráhelyezem a lazacszeleteket bőrös felükkel lefelé, sózva-borsozva), rá a fedőt, és már tolom is fel a gázlángot. A víz forrása után közepes lángra visszavéve kb. 8-10 perc alatt készül így el a hal. Amit utólag már csak citrommal szoktam ízesíteni.

Háhá, most kiderült, hogy nem is olyan fekete az a rizs.

Háhá, most kiderült, hogy nem is olyan fekete az a rizs.

A feketerizs elkészítése: nem igényel sebészi munkát, de azt nem árt tudni, hogy pl. a jázminrizzsel ellentétben nem másfélszeres mennyiségű víz kell hozzá, hanem picit több mint kétszer annyi. És a főzési ideje is pont ennyivel több. Míg a jázminrizs 10 perc párolás és 5 perc pihentetés után kész van, a feketerizst kb. 30 percig kell főzni és utána fedő alatt még 10 percig pihentetni. És még ezután sem lesz olyan selymesen lágy és puha, mint fehér társai. De mivel hántolatlan és nem koptatott rizsfajtáról van szó, ez nem is meglepő. A puhára párolt, szendeszűz lazacfilé mellett ez a durva, de férfiasan tápláló köret méltó vetélytársa lehet, minden rántott trappistának.

Milliomos szelet: kemény vagy csoki!

Ennek a sütinek sem a neve fogott meg. Milliomosszelet, ugyan ki találta ki ezt a marhaságot? Viszont valahányszor kinyitottam a kedvenc sütis szakácskönyvemet, valamiért mindig ennél a receptnél nyílt ki. Én pedig mindannyiszor továbblapoztam, mert idegesített ez a butyuta név. Minap aztán iszonyatos süthetnékem támadt, előkaptam hát a már annyiszor bevált 3 kilós könyvet, és a következő kép, amire emlékszem, hogy hosszasan szemezek a milliomos szelettel. Rám kacsintott, határozottan az volt az érzésem, hogy kikezdett velem, engem pedig hirtelen egyáltalán nem érdekelt, hogy hogyan hívják. Csak belenéztem mélyen a szemébe, aztán a dekoltázsába és azt mondtam: „Milliomosszelet, tagadd meg atyád és dobd el neved, vagy én nem leszek Liszt Olivér tovább. Csak neved ellenségem, de ezen könnyen segíthetünk, engedd, hogy átkereszteljelek és beléd harapjak.” Légy karamellás-csokis süti, vagy twickers, mert ízre pont olyan vagy, mintha egy óriási tepsi twix kerülne a számba. S mivel a karamellkrémbe én 2-3 evőkanál mogyoróvajat is tettem, így kapott egy kis snickers-es beütést is.

 CIMG5259

Hozzávalók (egy kb. 20 x 20-as sütőformába)

  • A tésztához: 20 deka liszt / 18 deka vaj / 10 deka cukor / ½ dl hidegvíz
  • A karamellás töltelékhez: 5 deka vaj / 5 deka barnacukor / 4 dl sűrített tej / 2 ek mogyoróvaj / 1,5 kk kukoricakeményítő
  • A csokimázhoz: 10 deka tejcsoki / 5 deka étcsoki / 5 deka vaj
Kicsit elméreteztem a csokiréteget, így egy kis kocka is olyan energiabomba, ami után fél napig egy pohár vízzel is elvagyunk.

Kicsit elméreteztem a csokiréteget, így egy kis kocka is olyan energiabomba, ami után fél napig egy pohár vízzel is elvagyunk.

A keksz-szerű tészta elkészítése baromi egyszerű: A lisztbe belemorzsoljuk a hideg vajat, a cukrot és egy kevés vizet (akárcsak ha omlós pitetésztát készítenénk), és az egészet kézzel jól összedolgozzuk, amíg egy gyúrható-formázható tésztát nem kapunk. Ha ez megvan, belenyomkodjuk egy sütőpapírral kibélelt tepsibe / sütőformába, és 160 fokra előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt aranybarnára sütjük, majd a sütőformában hagyjuk kihűlni.

A karamellás töltelékhez: a vajat, a cukrot, a mogyoróvajat egy vastag falú serpenyőben közepes lángon felolvasztjuk, majd beleöntjük a sűrített tejet és állandó keverés mellett felforraljuk. Mivel én biztos akartam lenni benne, hogy a karamellkrém kihűlve tuti megkeményedik és szelhető lesz, hozzáadtam még egy evőkanál vízben felkevert 1,5 kiskanálnyi kukoricakeményítőt is, és további pár percig kavargatva szinte puding állagúra sűrítettem a masszát. Amíg a krém még meleg, ráfolyatom a félig már kihűlt tésztára és elegyengetem, majd hűtőbe teszem, hogy a karamellréteg teljesen rádermedjen a kekszre. Én pl. egész éjszaka pihentettem a sütit és a csokit csak másnap folyattam rá.

A mázhoz: a tej- és étcsokit a vajjal együtt vízgőz felett egy keverőtálban épphogy csak megolvasztjuk, (ha túl sűrű, felhígíthatjuk egy kis tejszínnel) végül ezt is a kihűlt karamellarétegre kanalazzuk és újra visszatesszük a hűtőbe, hogy a csoki is megkeményedjen. Kemény vagy Csoki!

Liszt Olivér húszperces vacsorái: tejszínes-kapros harcsa szélesmetélttel

Valahogy úgy vagyok ezzek a bloggal, mint az emberek nagy része (s ebbe én is beletartozom) a facebookkal. Csak a szépet, csak az irigylésre méltót posztoljuk magunkról: ha elutaztunk Párizsba, nyomunk egy selfiet a Sacre Coeur tetejéről; ha összeházasodunk, azonnal lecseréljük a házibuliban lőtt félhomályos profilképünket az esküvői öltönyös.megkomponáltra, háttérben a teljes pesti panorámával. Ha gyerekünk születik, büszkén mutogatjuk a népnek, ha épp pislogott egyet, vagy kimondta azt, hogy awuah. Kaját is többnyire csak akkor fotózunk és töltünk fel az idővonalunkra, ha valami menő étteremben jártunk és egy nagyon snájdig kaját tett le elénk a pincér, de akkor annál vadabbul. Bezzeg, ha főtt virslit vacsorázunk, egy fröccsentés ketchuppal és egy félreszelt kenyérrel, azzal senki sem menőzik a közösségi fórumokon. Nézzétek, ma sajtos tésztát vacsorázom, hát ki a császár? A blogra is mindig csak a szép és kipróbált receptek kerültek eddig, s csak ritkán az aznapi vacsora, aminek receptjét a hűtő tartalma írta. Pedig sokszor van ilyen, de milyen sokszor. Tervezett főzés csak a hétvégéken zajlik, gyerek óta az is picit döcögősebben, de nem panaszkodom, mert hát ahogy egy barátom fogalmazott ma, azért nem cserélném le ezt a gyereket még egy jobb bicikliért sem. Szóval úgy döntöttem felhagyok a tudatos receptírással, hiszen gyakran a leggyorsabban összeimprovizált ebédjeink és vacsoráink a legfinomabbak, miért ne osztanám akkor meg Veletek. De persze annyira most is hiú voltam, hogy az alábbi, valóban 20 perc alatt összedobható kapros harcsát megpróbáltam vállalhatóan befotózni.

kapros_harcsa

Hozzávalók:

  • 2 szelet harcsafilé
  • 2 ek olívaolaj
  • 2 dl tejszín
  • 1 dl fehérbor
  • ½ fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • fél citrom leve
  • 1 csokor kapor
  • 20 deka szélesmetélt (spenótos vagy algás)
  • fűszerek: só, bors, ½ kk cukor, 1 kk kurkuma, 1 kk pirospaprika

Egy serpenyőben olajat hevítünk és picit megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát. Majd jöhet bele a 2-3 centisre kockákra aprított harcsafilé.1-2 perc pirítás után felöntjük egy kevés borral, és ha az elfőtt, hozzáadjuk a felaprított fokhagymát és a fűszereket a kapor kivételével (a kurkuma és a pirospaprika elhagyható, én szeretem, ha nem sápadt a tejszínes mártás). A halfilének nem kell sok idő, fedő alatt 6-8 perc alatt megpuhul, és akkor hozzáadhatjuk a tejszínt. Ezután az egészen egyet rottyantunk, hozzáadjuk a felaprított kaprot és ha kell, utóízesítjük még egy kevés citromlével.

Ez a fajta étel szerintem szélesmetélttel (tagliatelle) a legfinomabb, és ha az algás (mint az én esetemben) vagy spenótos, akkor még szépen is mutat a harcsa alatt. Nem viccelek: 20 perc alatt tökéletes vacsorát készíthetünk magunknak, és mindenkinek, akit még méltónak tartunk rá.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!