Vannak kaják, amiket gyakorlatilag csak akkor eszik az ember, ha előtte már egy másik ételt is elkészített. A rizottó pont ilyen: ha jó rizottót akarok enni, előtte húslevest kell főznöm (akárcsak a velős pirítósnál). Ez persze fordítva is igaz, ha már egy nagy adag csirkehúsleves rotyog a lábosban, vétek lenne mellé nem rizottót csinálni. Igazi win-win helyzet ez, mert a húslevest úgyis sűrűn szeretem, nem fáj a szívem, ha a levéből közben rizst főzök. A rizzsel pedig a legjobb dolog, ami történhet, hogy sűrű húslevesben al dentére fő és magába szívja a húslé minden esszenciáját és erejét. Innentől pedig már nyert ügyünk van, bármivel ízesítjük (céklával, spárgával vagy sütőtökkel), nem lehet elrontani. Persze csak ha betartjuk a rizottó készítés alapszabályait: apróra vágott hagyma, bor, folyamatos lé utánpótlás és kavarás, és végül krémesítés (mascarponéval, parmezánnal). Vagy ahogy ma tettem, egy kevés kecskesajttal. A végeredmény egy rém puritán de karakteres vega kaja, amit csak akkor készítsünk, ha utána nem kell kocsiba ülni (nem az anyós ülésre gondolok), mert ez az étel úgy kívánja a bort, mint semjén zsolt a vasárnapra lelakatolt Westendet.
Hozzávalók:
- 2 dl rizottó rizs
- 5-6 dl húsleves / húsalaplé
- 1 dl fehérbor
- 1 fej hagyma
- kevés póréhagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 10 deka kecskesajt
- 10 deka (egy csomag) friss spenót / bébispenót
- 1 ek tejföl
- 2-2 ek vaj és olívaolaj
- frissen őrölt bors / 1 kk cukor / esetleg só
Először is vágjunk igazán apróra egy fél fej hagymát és lassú tűzön egy fél evőkanálnyi vaj és olívaolaj keverékén fonnyasszuk meg. Ha már üvegesre pároltuk, hozzáadjuk a szintén felaprított fokhagymát és a rizottó rizst (arborio) és fél percig szárazon kavargatjuk, majd felöntjük egy deci borral és addig kevergetjük, amíg a bor teljesen el nem párolódik. Ezután jöhet a forró húsleves, amit merőkanalanként adagoljunk a rizshez. Ez nem az a típusú kaja, ami közben bemegyünk a nappaliba meccset nézni, észnél (és a tűzhelynél) kell lenni, mert a rizs hamarabb magába szívja a nedvességet, mint ahogy Messi a 16-osig érne. Kb. 15-20 perc kell a rizottó rizsnek és kb. háromszoros vízmennyiség, hogy megpuhuljon. Közben fűszerezzük frissen őrölt borssal és egy kevés cukorral (előbbi elhagyhatatlan, a rizottó és főleg a kecskesajt hatalmas spanok a borssal). Ha a rizs már elérte a kívánt al dente állagot, morzsoljuk bele a kecskesajtot (egy keveset tegyünk félre a tálaláshoz) és kevergessük tovább, amíg teljesen fel nem olvad a sajt. Ezután jöhet a kóstolás: sóra valószínűleg nem lesz szükségünk, mert a húslevestől és főleg a kecskesajttól bőven sós lesz az étel, amit egyébként tompíthatunk és tovább krémesíthetünk egy kevés tejföllel.
Amíg egyik kezünkkel a rizst kavargatjuk egy másik serpenyőben nekiláthatunk a spenótnak: ehhez szintén vajat+olívaolajat hevítünk, és hozzáadjuk a másik fél aprított hagymát és egy gerezd fokhagymát. Amint a fokhagyma illatozni kezd, már boríthatjuk is rá a bébispenótot, aminek nem kell több 1-2 percnél, hogy megfonnyadjon. Ha kész a spenót, keverjük el a rizottóban, a tetejére pedig morzsoljuk el a maradék kecskesajtot, a bort pedig vegyük elő a hűtőből és most már nyugodtan bemehetünk a nappaliba meccset nézni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: