<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja</provider_name><provider_url>https://topliszt.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Liszt Olivér</author_name><author_url>https://topliszt.cafeblog.hu/author/liszt_oliver/</author_url><title>In memoriam Keith Floyd: marokkói nyúlragu</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; Nem mondom, hogy Marokkóról az embernek rögtön a nyúl, vagy Keith Floyd jut eszébe, nekem utóbbi viszont annál inkább. Az iszákos brit sztárszakács, aki a 90-es években körbejárta és végig főzte a fél világot lobogó hajával és ipari méretű vasserpenyőivel. A következő recept egy újabb tisztelgés a nagy öreg előtt, aki miatt még a világ legunalmasabb országairól is szórakoztató útifilmek készültek. A marokkói rész is ilyen volt, ezt az epizódot a „Floyd around the Med” mediterrán sorozat részeként adták a Spektrumon nyilván a megfelelő magyar fordításban. Floydot a stáb szokás szerint kitette egy falu főterének a közepére egy asztallal és egy palackos mobil gázfőzővel, ahol ő kellő mennyiségű helyi vagy import pia elfogyasztása után nekiállt főzőcskézni. A marokkói részben is így tett, ha jól emlékszem még kecskéket is eltereltek mellette a felvétel során. (Sajnos az epizód már csak VHS-en van meg, lejátszó hiányában viszont nem tudtam csekkolni a jelenetet). A lényeg, hogy marokkói csirkeragut készített a helyszínen meglehetősen fura, bár a marokkói (mór) konyha által gyakran használt összetevőiből. Az eredeti recept szerint az ételt autentikusan marokkói kúpos tetejű agyagedényben (&lt;a href=&quot;http://buvosszakacs.blog.hu/2008/04/09/tajine&quot;&gt;tadzsinban&lt;/a&gt;) kéne elkészíteni, de én ezt a célnak megfelelő fedeles slow-cooker edényre cseréltem. Ja, a csirkét pedig nyúlra, mert a nyúl nemcsak aranyosabb állat, de finomabb is. Íme a recept:&lt;/p&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: 0.0001pt;line-height: normal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://topliszt.cafeblog.hu/files/2011/10/marokkói-nyúl.jpg&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: 0.0001pt;line-height: normal&quot;&gt;&lt;strong&gt;Hozzávalók:&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;

&lt;ul&gt;
	&lt;li&gt;egy db nyúlgerinc (vagy két nyúlcomb)&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;1 fej vöröshagyma&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;2 fokhagyma&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;1 db sűrített paradicsomkonzerv, vagy kockázott paradicsomkonzerv&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;1 dl bor&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;2-3 dl húsalaplé vagy víz&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;5 deka mazsola&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;2 ek sárgabaracklekvár + opcionálisan még aszalt sárgabarack&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;1 ek citromlé&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;½ dl olívaolaj&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;Fűszerek: 1 tk fahéj vagy 2 rúd, 1 tk római kömény, 1 tk gyömbér, 1 tk édes pirospaprika, pici só+bors&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: 0.0001pt;line-height: normal;text-align: justify&quot;&gt;Egy serpenyőben megfonnyasztom a félkarikára vágott hagymát az olajon, rádobom az apróra vágott fokhagymát majd egymás után a többi hozzávalót a nyúl kivételével, és az egészet épphogy összeforralom. A nyulat picit sózom, borsozom, és beteszem egy tűzálló edénybe, majd erre öntöm a serpenyőben összeforralt fűszeres ragut. A tálat lefedem, betolom a sütőbe és 150 fokon kb. 3 óra alatt készre sütöm. Ennyi idő alatt az összetevők igazán összefőnek és a nyúl is teljesen átveszi a ragu ízét. A végén a nyúlgerincről teljesen lefejtettem a húst, és csak ezt dobtam vissza a raguba. Én barnarizzsel tálaltam, de kuszkusszal és bulgurral is nagyon finom. Még egyszer kösz, Keith!&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>