<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>TOPliszt - Liszt Olivér konyhablogja</provider_name><provider_url>https://topliszt.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Liszt Olivér</author_name><author_url>https://topliszt.cafeblog.hu/author/liszt_oliver/</author_url><title>Mitől lesz sárgás-zöld a vöröslencse krémleves?</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ahogy arra egy „bloggertársam,” &lt;a href=&quot;http://gasztrogyerek.blog.hu/&quot;&gt;gasztrogyerek&lt;/a&gt; nagyon helyesen ráérzett, a konyhai lét tele van kínzó, megválaszolatlan kérdésekkel, melyek a maguk nemében legalább annyira kozmikusak és rejtélyesek, mint az, hogy vajon tényleg több csillag van-e az égen a Föld tengereinek összes homokszeménél. Mint ez utóbbi univerzális kérdésre is van válasz, úgy remélem, hogy a címben megfogalmazott kérdésre is van kémcsövekben kikísérletezett tudományos magyarázat. Mert egyelőre értetlenül állok az előtt, hogy hová tűnik a vörös lencse színe főzés közben? Hogyan változik át hő hatására a vörös szín pillanatok alatt matt sárgává? Lehet, hogy 60 fokon főzve piros maradna? Hiába főztem ugyanis üvegfedő alatt, kevergettem és tettem bele sárgarépát, mire kész lett a krémleves, semmi nem maradt a lencse narancsos-piros színéből. Ennyi erővel csinálhattam volna sárgaborsóból is, a feles borsó mégis csak olcsóbb. Mindezek ellenére nagyon szeretem a vörös lencsét, mert jól mutat a csatos üvegben, de sárgás-zöld krémlevesként sem rossz.&lt;/p&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: .0001pt;line-height: normal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;https://topliszt.cafeblog.hu/files/2012/01/vöröslencse_leves.jpg&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: .0001pt;line-height: normal&quot;&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: .0001pt;line-height: normal&quot;&gt;&lt;strong&gt;Hozzávalók:&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;

&lt;ul&gt;
	&lt;li&gt;2,5 dl vöröslencse&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;&amp;frac12; fej hagyma&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;2 sárgarépa&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;1 fokhagyma&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;8-9 dl alaplé (nekem maradt a marhahúslevesből, de lehet leveskockából is)&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;3 ek tejföl (vagy 2 dl tejszín)&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;1 ek barnacukor&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;&amp;frac12; dl olívaolaj&lt;/li&gt;
	&lt;li&gt;Fűszerek: 1 tk reszelt gyömbér, 1 tk curry, fél tk fahéj, fél tk római kömény, fél tk chili, korianderzöld, csipet só&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p class=&quot;MsoNormal&quot; style=&quot;margin-bottom: 0.0001pt;line-height: normal;text-align: justify&quot;&gt;A vöröslencsét nem szükséges éjszakákon át áztatnunk, elég a főzés előtt egyszer-kétszer átmosni. Felmelegítjük az olajat, rádobjuk az apróra vágott hagymát, fokhagymát és gyömbért, majd pár perc alatt üvegesre pirítjuk. Ezután jöhet a pici kockára vágott sárgarépa és pár keverés után a leszűrt és lecsepegtetett lencse. (A vöröslencse nagyon hamar megfő, ezért a répát előbb kell hozzáadnunk, hogy egyszerre puhuljanak meg.) Egy perc pirítás után jöhetnek a fűszerek majd az alaplé. Fedő alatt kb. 25 perc puhára, és sárgára fő minden. Ha túl sok vizet vett fel a lencse, akkor még felönthetjük egy kis vízzel. Ha készre főtt a lencse, leemeljük a lábost a tűzről, botmixerrel krémesre pürésítjük, majd elkeverünk benne 3 evőkanálnyi tejfölt. Ha tejszínnel dolgozunk, akkor a tejszínnel még egyszer forraljuk fel a levest. Koriander zöld passzol hozzá a leginkább, de ha csak a szín hiányzik, a petrezselyem zöld is megteszi.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>